Kedves Zagyva Gyula Képviselő Úr!
Én egy 60 éves nagymama vagyok, ezért fogadd el, légy szíves, hogy tegezlek.
Te vagy az egyik kedvencem a Jobbik képviselőcsoportjából, ezért is szeretném megosztani Veled néhány gondolatomat.
Most hallgattam meg a Szentkorona Rádió Budaházy c. műsorában még június 1-én felvett beszélgetésedet. Nagyon tetszenek a gondolataid, látszik, hogy nem íróasztal mögött elmélkedő ember vagy, hanem van tapasztalatod a „való világról”. Nagyon helyes, hogy vannak olyan emberek a parlamentben, akik ismerik az életet. Nagyon tetszik pl. Schneider Tamás hozzáállása a dolgokhoz, vagy említhetném Apáti István beszólását arról, hogy olyan képviselők akarnak dönteni a cigánykérdésben, akik nemigen találkoztak még élesben cigány emberekkel.
Visszatérve a rádióműsorra: Nagyon egyetértek azzal, hogy a Jobbik parlamenti jelenléte csak egy állomás, egy plusz lehetőség (ezt egyébként Toroczkai László is nagyon hatásosan megfogalmazta a SZKR Magyar Jelen Sajtóklub április 14-i fantasztikus adásában.) Pl. nyilván akkor is menne tovább az élet, ha megvalósult volna a sokak által szívesen vizionált teljes karantén a Jobbik ellen.
Nagyon igazad van, hogy a fidesz lenyúlja a Jobbik elképzeléseit, aztán kilúgozva elfogadtatja, a 2/3 hatalmi arroganciáját és gőgjét bevetve. Jó volt hallani, hogy azt mondtad, a mi feladatunk, hogy ezeket a kilúgozott törvényeket mégis megtöltsük élettel. Egyvalamire azonban felfigyeltem: szerintem a fidesz a megnevezéssel is sunyiskodott, nem véletlenül kerülte a Trianon szót. Ha a fideszen múlik, a semleges Nemzeti Összetartozás Napja megnevezés esetleg évek múlva már csak egy szép, kiüresedett lózung lesz, különösen az átlagos, kevésbé érdeklődő fiatalok nem fogják tudni, ki tartozik össze kivel. Az sem véletlen, ugye, hogy az iskolai megemlékezésekről nincs szó a törvényben (bezzeg más emléknapok esetében már speciális tankönyvek is vannak). Szóval hangoztassuk csak minél gyakrabban a „Trianon emléknap” megnevezést, hogy ez is rögzüljön!
Tetszett, hogy megdicsérted a frakció két húzóemberét. Orbán V. tudja, hogy a frakcióvezetők közül az egyetlen méltó ellenfele Vona Gábor lehet, ezért ahhoz a végtelenül pitiáner és gyáva megoldáshoz folyamodott, hogy nem ejti ki a nevét, mindig a „Jobbik elnökéről” beszél, a többieket, még mesterházyt is „urazza” (nem beszélve bizonyos bensőséges kézcsókokról). Borítékolom, hogy soha nem fog leülni Vona Gáborral sem nyilvánosan, sem háttérben tárgyalni. Vigyázni kell vele, ravasz róka, és sajnos most akkora hatalmat kapott, amellyel nem biztos, hogy nem fog visszaélni, különösen a fő ellenféllel, a Jobbikkal szemben. (Megkérdezhetném persze naivan, hogy hát nem az ország, meg nem a nemzet a fontos? De hát mindannyian tudjuk, hogy ha az lenne a fontos, akkor a fidesz a Jobbikkal szövetkezne, vagy legalábbis tisztelné, elismerné). Mellesleg hihetetlen volt az a huszárroham, amellyel a Jobbik eddig bemutatkozott az országgyűlésben, minden elismerésem! És az is tetszik, hogy a Jobbikos képviselők kiállnak egymásért, pl. már nem emlékszem, melyikük, egyik felszólalásában elmondta, hogy Te miért szóltál be a szemtelen fideszesnek, mi volt az előzmény (egyébként szerintem nagyon helyes, hogy nem hagytad magad).
Van két kritikai megjegyzésem, kérlek, ne sértésnek vedd, hanem inkább jóindulatú „nagyanyai” észrevételnek:
Az egyik, hogy még olyan baráti beszélgetésben sem, mint a SZKR, ne éreztesd a hallgatósággal, hogy Te többet tudsz annál, mint amit el lehet mondanod a „nem beavatottaknak”. Túl azon, hogy ez egy kicsit nagyképűségnek tűnhet – ami szerintem nagyon távol áll a Te személyiségedtől -, káros is lehet, ha valami kiszivárog pl. Gaudi vagy Vona tervezett „cselszövéseiről” (amelyekre nagy szükség van, hiszen az ellenfél is nagyon ravasz, csak akkor nyerhettek csatákat, ha lépéselőnyben vagytok). Aki ismer és szeret Téged, akár virtuálisan is, mint én, az enélkül a „hencegés” nélkül is elismeri azokat a fantasztikus dolgokat, amelyeket műveltél és művelsz a HVIM keretében, és most már képviselőként is (tudok az egri főiskolán tett látogatásodról, a tervezett börtönlátogatásokról, stb), ellenségeid meg folyamatosan fogást keresnek rajtad, és esetleg ez is egy lehet.
A másik kritikai észrevételem nem olyan fontos, csak formai: a Hegylakók adásában is előfordul, mint ahogy ebben a beszélgetésben is megtörtént, hogy egymás szavába vágva, egyszerre beszéltek, amit talán észre sem vesztek a beszélgetés hevében, de a rádióhallgatók számára, akik nem látják, csak hallják a műsort, zavaró, hogy időnként nem értjük a szöveget.
Kívánok Neked erőt, kitartást a további huszárrohamokhoz: Rocknagymama